Talán az egyik legnehezebb dolog belátni azt, hogy mennyit is változunk életünk során. Én belátom, hogy az elmúlt fél évem – vagy az elmúlt 4 évem – alatt annyit gyötört meg az élet, annyit változott, hogy nem bírtam kontrollálni. Nem bírtam ennyi idő alatt elfogadni azt, hogy bizony, ennyire könnyű változni, elsodródni az árral, mely körülvesz.

Sziasztok, a nevem Fecny – egy vérbeli amerikai vérű – magyar srác vagyok. 22 éves és programozóként dolgozok. Jelenleg. Ami közel sem biztos, hogy 2 év múlva ugyanezt el tudom mondani majd magamról. Mármint nem a koromra gondolok jelenleg, mert azt biztos nem, hanem arra, hogy programozó leszek. Szeretem a változást, mindig is szerettem, ez motivált egész életem során. A sokszínűség, a tudásszomj, a világ utáni vágy. Szeretem megismerni a környezetemet, kiismerni az embereket, akik körül vesznek.

Úgy érzem, nehéz. Nehéz időkben nem nagyon tudok magamban kihez fordulni. Nem vagyok ateista, de nem tudom követni ezt az irányt. Talán ezért is ennyire nehéz, mert tudom, hogy ha én nem teszek érte, nem kapom meg. Az egészségem 0. Észre sem vettem, hogy az utóbbi 4 évben annyira elhanyagoltam saját magamat, hogy romlani kezdett az egészségem. Jelenleg nem mondhatnám azt magamról, hogy jól érzem magam a bőrömben. Nem tudom megadni saját magamnak azt, amire szükségem van. Nem tudom, hogy mire van szükségem és, hogy ezt honnan szerezhetném meg ami azért is érdekes, mert mindig is tudtam, hogy mire vágyok. Elhatározott voltam mindenben, de az utóbbi időben ez a tűz valahogy kialudt. Talán még van ott szikra, érzem azt, hogy tüzet csiholhatnék még belőle, de már nem olyan, mint régen.

Nem vagyok pénzes. Ami azért is érdekes, mert magyar átlaghoz viszonyítva a tripláját keresem meg, fele annyi munkával. Nem csak azért van szerencsém, mert azt csinálom, amit szeretek, hanem azért is, mert úgy érzem, megtaláltam életemben először azt a helyet, ahol megbecsülnek. Ez fura érzés még, nem nagyon éreztem ilyet életem során.

Az idő mindenkit megalakít. Én ezt elég nehezen éltem meg, de úgy érzem, hogy van még esélyem és annyi energiám, hogy félredobjak mindent, ami volt és elkezdjek egy új életet. Tudom, hogy nagyon nehéz, de a legnehezebb elindulni az úton. És én már megtettem, mert elhatároztam!